Sziasztok!

Megint van mit mesélni és vannak újabb fotók rólam, gyorsan bele is kezdek:

Szóval a héten a legtöbbet a kúszást (vagyis inkább kúszásmászást - ld. előző naplóban leírt mozdulatokat) gyakoroltam, már egész gyorsan és magabiztosan haladok előre, ha meg a parkettára érek, szaladhat mindenki utánam  Képzeljétek, ma már elkezdtem mászni...igaz, még eléggé bizonytalanul, sokszor csak a mozdulatot csinálom, de nem haladok, meg gyakran elfáradok vagy oldalra elvisz a lendület, de már kezdek ráérezni a mozdulatra...szerintem holnap vagy holnapután már ez is menni fog  Szegény Anyáék...lesz mit mozogni ezután

Szerdán voltunk dokinéninél, minden rendben van, nagyjából. Majdnem 8,2 kiló voltam (azóta már ezt is átléptem) és 74 centi...Anyáék kezdhetik lecserélni a ruhatáramat, hiszen a 74-es rucik már éppen jók rám  Egy dologra azonban jobban oda kell figyelnem: állítólag túl sokat tartom spiccben a lábam, mint a balerinák, figyelnem kell rá, hogy a talpamat is használjam, ne csak a lábujjaimat...igyekszem, de most, amíg kúszok-mászok, nem igazán van szükség a talpamra

A felső fogacskáim még mindig nem bújtak ki, ezért az éjszakák még mindig elég gázosak, sokszor ébredek, jó lenne, ha már előjönnének...jól esne egy nagy alvás...igaz, most éjjel csak kétszer ébredtem, na, ez nagyon jó volt

Végül néhány fotó és ahhoz kapcsolódó történet:

- az újságok még mindig nagyon érdekelnek, bár már nem kötnek le annyira, mint egy hete...megtaláltok a következő fotón? Egy kicsit rendetlenséget csinálok, de amíg alszom, az újságok mindig a helyükre repülnek, este meg segítek Anyának összepakolni, vagyis Anya rendet rak és közben én nézem

- hétvégén voltunk hatvani mamáéknál, ott pedig találtam egy csodadobozt, sok érdekes alakú és színű valami volt benne...Tünde néném próbált valami toronyszerűséget építeni belőlük, ez nekem annyira tetszett, hogy közelebbről is megnéztem...a legérdekesebb a legalsó kocka volt, ezt próbáltam megszerezni, de ennek a torony látta kárát

- van fogkefém, vagyis állítólag buzogánynak hívják...de mindegy is, mi a neve, nagyon szeretem, mert nagyon jól maszírozza az ínyemet és olyan jó hangot ad,

- vámot kérek

- így iszom az új poharamból, ebből csak akkor jön a víz, ha én is akarom...és nem mellesleg olyan jól lehet ezt is rágcsálni, jólesik az ínyemnek,

- végül pedig néhány szó a menümről: a héten megkóstoltam a kukoricát (bébiételben) és a fokhagymát (spenóthoz), illetve már darabosan is eszem/elszopogatom a babakekszet.

Röviden ennyi történt a héten, remélem, semmi nem maradt ki.

Egy hét múlva ismét jelentkezem, addig is puszi mindenkinek:

Fanni baba