Sziasztok!

Gondoltam, még gyorsan írok egy naplót karácsony előtt, az ünnepek alatt úgyis mással leszek elfoglalva  

Szóval itt a tél, végre, jupííííí! Sőt, végre Apa beszerzett egy szánkót is, úgyhogy már túl vagyok az idei első szánkózáson is  nagyon bejött a dolog, kár, hogy annyira hideg volt kint, hogy csak rövid ideig lehetett szánkózni, meg a szánkó is túl gyorsan elfáradt  mindenesetre még nem tökéletes a dolog, mert a szánkónak nincs karfája, így nem lehet vele száguldozni, de egész szépen egyensúlyozok e nélkül is. Mindenesetre azért tata csinál háttámlát, így hamarosan már magasabb sebességbe kapcsolhatunk (mármint Apa, aki húz engem ). Íme néhány fotó:

Hétfőn meg Anyával is kimentünk egy kicsit szánkózni és akkor egész sokat trappoltam a hóban is...vagyis nemcsak trappoltam, hanem hemperegtem is kicsit...először egy eséssel indult, de rájöttem, hogy ez egész jó, úgyhogy utána többször is megismételtem, szegény Anya, folyton állítgathatott fel, mert a nagy menetfelszerelésben nem tudok egyedül felállni .

Vasárnap voltunk Tündinél is, én most voltam nála először, nagyon tetszett a lakás, főleg a hűtőt látogattam sokat, mert rengeteg hűtőmágnes volt rajta, amit pakolgathattam ide-oda . Nagyon sok finomságot ettem ott, Tündi mintha nekem főzött volna, jó sok zöldséget, nyamm-nyamm-nyamm, köszi még egyszer, Tündi!

Az evéssel egyébként egész szépen haladok, már többnyire azt eszem, amit Anyáék és mindezt kanállal és villával (na jó, felváltva, mindkettővel próbálkozom, de már alig megy valami mellé). Sőt, a villával már szúrni is tudom az ételt, nagyon izgi .

Múlt héten kétszer aludtam érdi mamáéknál, adtam egy kis kimenőt Anyáéknak, így el tudtak menni két karácsonyi buliba is. De én is jól éreztem ám magam és jó kislány voltam mamáéknál, csak egy kicsit fárasztottam le őket a folytonos jövés-menésemmel, de éjszaka szépen aludtam 12 órát, ahogy azt kell .

Ja, még valami: múlt héten megint találkoztam a Mikulással, érdi mama munkahelyén, de most már nem féltem tőle annyira, mint az első két alkalommal, most nem is sírtam. Kaptam tőle is ajándékot, sok-sok csokit és szépen odamentem és elvettem . Az iskolai hatalmas karácsonyfa pedig nagyon lenyűgözött, többször is megkérdeztem, hogy "Az mi?". Mostanában ugyanis már leszoktam az "Az mi az ottan?" kérdésről, így rövidebb...

És ha már a beszédnél tartunk, azt már nem is kell írnom, hogy folyton jár a szám, hiszen ezt már úgyis tudjátok, de múlt héten két szót nagyon érdekesen mondtam, Anya kérte, hogy ezt mindenképpen említsem meg: morzsás helyett azt mondtam, hogy morzsákos, medvének helyett meg azt, hogy medvenek. Szerintem így sokkal logikusabb .

Jöjjön még néhány fotó:

- megint nagy kedvenc az ablakos könyv, ezt egyedül is elolvasgatom

- gesztenyeevés Apával

 - Anya, segíts kinyitni az ajtót

- Anya kedvenc képe Apáról és rólam

- mondókákat nézek

- Apa céges Mikulás buliján volt egy profi fotós is, ezt a fotót sikerült rólam csinálnia

- új szokást vettem fel, az asztalról eszek, mint a kutyusok

Végül pedig a következő versikével kívánok mindenkinek nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket!!!

KARÁCSONYI SÜTEMÉNY

   Hozzávalók és elkészítés:

   Végy 1 kg meleg szeretetet,
   szitáld át a türelem szitáján,
   nehogy pletykamag kerüljön bele.

   Adj hozzá egy liter bátorságot,
   3 dl szorgalmat és 1 dl jóságot.

   Gyúrd össze 1 tojásnyi kedvességgel,
   és takard be tiszta jókedvvel.

   Ha megkelt, süsd meg a kitartás tüzénél.
   Szórd meg vidám mosollyal, és tegyél rá
   pár csepp megfontolást.

   Aztán vágd fel sok-sok darabra,
   hogy mindenkinek jusson belőle,
   aki szeretetre éhes!

Boldog Karácsonyt!

Puszi mindenkinek:

Fanni