2010.11.16. 21:08, csillazoli
Sziasztok!
Nagy eseménnyel kell kezdenem a mostani naplómat és hozzá sok-sok fotóval is kedveskedem Nektek: Anya ugyanis a hétvégén betöltötte a 30 évet. Még egyszer nagyon boldog szülinapot, Anya!!! Állítólag ez nagyon nagy esemény, úgyhogy ezt családi körben meg is ünnepeltük vasárnap . Itt volt mindenki, mindkét mama, papa, tata, dédi, Tünde és keresztanyáék Emesével. Nagyon jól éreztem magam ennyi ember között, hiszen mindig volt, aki foglalkozzon velem . Mindjárt fel is teszek néhány fotót a nagy eseményről és röviden be is számolok, mi is történt aznap:
- a diszítésben én is segítkeztem, én voltam a hangulatfelelős, minden lufifújást hangos zokogással kísértem
- Anyának készült néhány meglepetés is, előbb egy összeállítás az eddigi fotókból, majd pedig Vágó Pista bácsi vezényletével Legyen Ön is milliomost játszhatott...és természetesen meg is nyerte a főnyereményt
- én is kedveskedtem valamivel Anyának
- természetesen volt torta és pezsgő is
- én is kaptam sok szép ajándékot, az egyik képen Anyával együtt bontjuk épp őket, mindenki a sajátját , kaptam egy rajztáblát is, úgy látom, ez mindenkinek nagyon tetszett, a képek árulkodnak ám
- Anyával bemutattuk a táncunkat a "Volt egyszer egy kemence" kezdetű dalra
- idén is elkészítettem Márton napi kvízemet, amely nemcsak rólam, hanem minden családtagról tartalmazott kvízkérdéseket...állítólag nagyon nehézre sikeredett, Peti bátya nyerő szériája (tavaly és tavalyelőtt után) idén megszakadt, mert tata nyerte az idei fejtörőt
- idén sem maradhatott el a már megszokott Márton napi tombolahúzás, amelyet idén sikerült átaludnom...de azért a képekről minden lényeges dolgot megtudtam
- természetesen ezúttal sem maradt el a szokásos interjú az ünnepelttel, amelyet Peti készített már nem is tudom melyik tévé megbízásából
- készült sok-sok családi fotó is, most csak néhányat válogattam ki közülük
Képzeljétek, a szomszéd néni meg is kérdezte hétfőn Anyát, hogy milyen jeles alkalom volt nálunk hétvégén, gondolta, hogy biztos engem adtak férjhez, hiszen volt már ilyenre példa a történelemben . De megnyugtattuk, hogy erről szó sincs, csak Anya "öregedett" kicsit .
A héten az egyik szemem sír, a másik nevet, mert Apa elutazott Varsóba repülővel, de hamarosan már jön is haza, addig pedig hatvani mama itt van velünk, így egész nap csak játszunk és játszunk és játszunk...csuda jó dolgom van ám .
És csuda sok dolog is történt már a héten:
- először is elég sokszor vérzett a szám hétfőn, Anyáék azt hitték, hogy a nyelvem haraptam meg ennyiszer (egyszer tényleg), de aztán kiderült, hogy végre áttört a jobb alsó szemfogam (ezt a doktor néni is megerősítette ám), így már 13 fogam van
- kedden voltunk doktornéninél és védő néninél, ahol megmértek, 11,42 kiló vagyok és 86-88 centi (hát igen, elég sokat mocorgok, nem könnyó engem megmérni ) és sajnos szurit is kaptam, aminek a helye még mindig fáj, ha hozzáérnek, sírok is ...a szurit azért nem túl jól viseltem, ahogy megláttam a doktor nénit, tudtam, hogy ebből semmi jó nem sülhet ki, így már az elején rázendítettem, aztán végig pityergősre vettem a figurát, de azért most hagytam Anyát, hogy kicsit beszélgessen is, így szabad utat kaptunk a tejecske felé, azaz hamarosan megkóstolhatom az igazi tejecskét...már nagyon kíváncsi vagyok
- végül pedig egy vicces sztorit is meg kell osztanom veletek: ma ugyanis este épp pelenkázás történt, amikor Anya megmutatta Mamának, hol is van a szuri helye...mivel ez fáj, ezért azonnal sírni (mit sírni, ordítani) kezdtem, Mama pedig gyorsan felvett úgy ahogy voltam, pelus nélkül...annyira sírtam, annyira fájt, hogy meg is tiszteltem Mamát és a szép ruháját lepisiltem...nem értem, Anya miért nevetett ezen, neki semmi baja nem lett az egészből, ő fogta meg a lábam, nekem fájt és szegény Mama ruhája bánta a dolgot...lehet, hogy az sejlett fel neki, amikor én még régen a dokinéninél pisiltem őt le?!?!?!
Most pedig még következzen néhány fotó:
- "hajangoznak" a tévében ebédnél (a képekre ráállva kommenteket is találtok):
- átszellemülten nézem és hallgatom a mondókákat
- gyere teknős, játszunk
- imádom a krumplistésztát
Mára ennyi jutott eszembe, puszi mindenkinek:
Fanni
Na-na, a pontosság kedvéért hozzá kell tennem, hogy a Márton-napi kvízre vonatkozó nyerő szériám valójában nem is szakadt meg, mert ugyanannyi pontot gyűjtöttem, mint hatvani tata, csak a végső "szétlövésnél" maradtam alul...
Egyébként nagyon jól éreztük magunkat a hétvégi összejövetelen, szerintem nagyon jól sikerült! A fotók is nagyon szépek, ügyes volt a fotós!
Légy jó kislány továbbra is, vigyázz Magadra, és fogadj szót Anyáéknak!
Puszi,
Peti (bátya)