2009.10.04. 10:41, csillazoli
Sziasztok!
Újabb eseményteli héten vagyunk túl, minden tekintetben...essünk túl előbb a rossz dolgokon, aztán jöhetnek a jók.
Szóval hétfőn voltunk dokinéninél, mert kicsit be voltam rekedve, a dokinéni megvizsgált (nem könnyítettem meg a dolgát, mert nem ismertem meg és nagyon ordítottam, hogy mit birizgál engem ez a néni), de nem látott semmit a torkomban. Azóta Calciumot kell szednem. Aztán szerdán a délutáni alvás után arra ébredtem, hogy tele az orrom és nem nagyon kapok levegőt...Anya, ez most mi??? Ilyen még nem volt eddig...kiáltottam, mit kiáltottam...ordítottam Anyának, hogy jöjjön azonnal, mert valami nem okés. Anya azonnal tudta, hogy mi a helyzet és szépen elmagyarázta, hogy valószínűleg megfáztam vagy valahol elkaptam valamit. Ez aztán a kielégítő magyarázat, gondoltam magamban...aztán este Apa is megpróbálkozott, mesélt nekem Bacilusról, aki Pesten kalandozott, majd a nagy szélben berepült az ablakomon és belémszállt. Na végre, így már mindjárt más!!! Akkor nincs már dolgunk, mint ezt a Bacilus Manót kiűzni a testemből, hajrá, hajrá, én nagyon küzdök!!!
Azt hittem, hogy ezzel meg is volnánk, de aztán Anyáék jöttek valami berregő izével, amivel eddig takarítani szoktak (porszívóra csatlakoztatható orrszívó - a szerk.), és elkezdtek az orromban matatni vele...ez meg mi??? Nem tetszik, elég lesz, hagyjátok abba, majd én egyedül megközdök Bacilus Manóval Aztán hoppá...amikor vége lett, akkor beáramlott a friss levegő (értsd: áporodott pesti lakásbeli levegő - a szerk.) az orromba és rögtön jobb lett, hurrá!!!!
Hogy teljes legyen a krónika hozzáteszem, hogy szerdán Anya telefonált a dokinéninek, aki másnap ki is jött és megint megvizsgált. Most nem sírtam (annyira - a szerk.)...azt mondta, hogy ez nem is Bacilus Manó, hanem Vírus Manó, valószínűleg, legalábbis a torkom alapján. De nagyon meg lettem ám dicsérve, hogy milyen szépen ülök és milyen szépen tartom a buksimat Anyával aztán mindenfélét megbeszéltek és elment.
Sajnos azóta is 3-4 óránként berregünk, még éjszaka is, ezt nagyon utálom, de utána mindig jobb...mikor lesz már ennek vége?!?!?!
Közben szerda este Anya is beteg lett, úgyhogy ketten gyógyulgatunk (mondjuk, azt nem értem, hogy Anyának miért nem kell berregőznie?!?!?! na mindegy, ezek a felnőttek...), Apa le is fotózta az ő kis betegeit:
Erről ennyi elég is lesz, inkább nézzük, milyen jó dolgok történtek a héten
Először is, most már nagyon érdekel minden, amit a kezembe adnak, a legjobban a cumimmal szeretek játszani, de a másik nagy kedvencem most a békám, akivel így játszom:
Plusz szeretnék már végre hátról hasra fordulni, de még nem igazán megy, pedig sokat próbálkozom, folyton oldalra fordulok, sőt, az ágyamban a fejvédőbe is kapaszkodok, de csak nem sikerül...
Ja, és képzeljétek, szerdán sütöttünk Apának sütit (na jó, azért Anya is eszik belőle ), én is segítettem, nézzétek csak:
Végül pedig az adataim: 6,63 kiló vagyok és 67 centi, növök, mint a bolondgomba, ugye (csak tudnám, hogy ez mit jelent?! )
Puszi mindenkinek:
Fanni baba
Ui: hupszi, egy dolog kimaradt, gyorsan pótolom...a héten egy másik kedvenc elfoglaltságom is lett: imádom a lerugdosni a zoknit a lábamról, Anyáék meg folyton adják vissza rám...azt mondták, hogy ha sokáig űzöm még ezt az újonnan kitalált sportot, akkor ezután csak harisnyát vagy talpas nadrágot fogok kapni, ilyen csini nadrágokat nem ...gyorsan le kellene erről szoknom, csak az a baj, hogy a sok rugdalózásban mindig lehuppan az a fránya zokni...na mindegy, meglátjuk, mit tehetünk az ügy érdekében
Édes Fannikánk! Gyógyulj meg minél hamarabb mert nem jó, ha porszívózni kell a nózid. Anyának is javulást. Hétvégére legyetek jól. Érdi mamáék