Sziasztok!

Ugye nem vártatok egy újabb naplót most egy darabig?  Nos az a helyzet, hogy olyan hírem van, amit muszáj megírnom a naplómban is

Szóval most hogy már (remélhetőleg) mindenki személyesen vagy telefonon értesült róla (képzeljétek, én is egy hete már, még épp időben...), a naplómban is rögzíthetem a nagy hírt, miszerint (Anyáékat idézve) útban van a kistesó, bővül kis családunk . Állítólag júliusban fog születni, de hogy ez mit jelenthet?!?!?! Majdcsak kiderül . Még múlt hétvégén megkérdezték Anyáék tőlem, hogy ki van Anya pocakjában (miután megnéztük az Anna, Peti és Gergő könyvben, hogy Annácska ott Anya pocakjában van), erre én a legnagyobb természetességgel azt feleltem, hogy "kisbaba". Meg hogy adjunk puszit, meg simogassuk meg. Anyáék nagyon meglepődtek, hogy vajon ezt honnan tudom...mit gondoltak, nem találtam ki, hogy miért egyre nagyobb Anya pocija? Meg hát elég okos vagyok már asszem ahhoz, hogy bizonyos dolgokat megértsek a nagyok beszélgetéséből is (hopsz, ezt el ne áruljátok Anyáéknak, mert akkor ezután nem beszélnek meg mindent előttem )...a doktor bácsi szerint talán kislány, mint én, és Anya azt mondta, hogy már mocorog a pocijában...én is odatettem a kezem, de sajnos nem éreztem, állítólag majd később fogom...már nagyon várom

Most pedig néhány egyéb dolog, ami múlt héten történt:

- szerdán Anyával voltunk Krisztánál és Lana babánál (én még babának szólítom, pedig állítólag csak három héttel fiatalabb nálam), ahol nagyon jókat játszottunk...persze engem leginkább a könyvek hoztak lázba . Ez annyira mély nyomot hagyott bennem, hogy másnap mondtam is, hogy voltunk "Jánáéknáj", ahol "tojtuk a babakocsit és Mickey egejet" - igazándiból Minnie egér volt, de Fanni elnevezte Mickey egérnek, a szerk. -, meg emlékeztem, hogy "gyujmáztunk" és hogy "a gyujmát nem szabad megenni". Sőt, minderre még hétvégén is emlékeztem, vasárnap este közöltem, hogy "Jánáéknáj vojtunk sétájni és ettünk pogácsát". Szóval úgy tűnik, már kezdek visszaemlékezni dolgokra.

   

- szombaton hatvani mamáék és érdi mamáék is voltak nálunk, hatvani Tata megszerelte az ágyikómat, hogy egyedül is tudjak ki-be közlekedni , hogy Anyának ne kelljen engem emelgetni, de ha bent vagyok, akkor a rácsok visszahelyezhetők, így nyugodtan alhatok

- a bilizéssel vegyesen haladok, van amikor sikerül, van amikor nem akarok ráülni, de képzeljétek, szerdán Lanaéknál sikerült

- van egy újabb vicces szavam, illetve kettő: egy séta alkalmával Anya megmutatta, hogy milyen a szippantós autó, nos azóta nekem az a szappanos autó, de nemcsak az, hanem minden hasonló, pl. a betonkeverős kocsi és a benzines tartálykocsi is . A másik szó: szauna helyett szalonnát mondok, pl. "Apa elment szajonnázni" 

- az orrfújást továbbra is gyakorolom, de reméljük, soká nem kell még használni, most még csak egy-egy sírás után van szükség rá 

- néha már összetett mondatokat is mondok, pl. "Fázik Fanni keze, mejt megfogta azt (fagyos husit - a szerk.)", "Fanni üj a székben és cékját eszik", illetve mondtam már "hogy"-al is összekapcsolt mondatot, de sajnos az nem került feljegyzésre

- a héten volt egy aranyos szólásom még, épp játszottam a nyuszival, amikor Apával megbeszéltük, hogy a nyuszinak nagy a pocija, gondoltam persze, hiszen "benne van a kisnyuszi"

- ha véletlenül valaki valami olyat csinál, ami nekem nem tetszik (általában olyat, amivel megütjük picit, meglökjük stb., de nem szándékosan, vagy egymásnak ütközünk stb.), akkor felháborodottan mondom, hogy "bocsánat", azaz a másik szájába adom, hogy most bocsánatot kellene tőlem kérnie

- végül, de nem utolsó sorban, kezdem néha használni az egyes szám első személyt, pl. napi 2-3-szor elhagnzik a számból helyesen. Az első ilyen a következő volt: "Apa máj jön is vissza, én játom"

- Apával vonatozunk

- Anyával kölesgolyót eszünk, az asztalnál, mint a nagyok

- gyakran így játszom

- segítek Anyának főzni, előbb salit csináltunk, aztán meg húslevest, azt tippeljétek meg Ti, hogy mekkora segítség voltam

   

   

Ennyi volt a mai bejelentkezésem, legyetek jók, ha tudtok, én is így teszek

Puszi:

Fanni