2011.07.10. 17:05, csillazoli
Sziasztok!
Gondoltam, ideje ismét hít adnom magamról, mert nemsoká kibújik Anya pocijából Zsófi és akkor nem lesz időm naplót írogatni, gondolom...úgy sejtem, hogy sokat kell ugyanis akkor majd Anyáéknak segítenem
Úgyhogy akkor következzen egy gyors státuszjelentés:
Fontosabb adatok: 94-95 centi vagyok és 13,6-13,8 kiló. 15 fogam van, amiben kortársaimhoz képest még mindig el vagyok maradva, de sebaj, majd behozom ezt a cirka 5 fognyi lemaradást
Mozgásfejlődés: ebben sok változás nem igazán történt mostanság, a motorozás továbbra sem tartozik a kedvenc sportjaim közé, inkább az ugrálást preferálom, páros lábbal már 20-30 centit is tudok előre ugrani. Sőt, képzeljétek, Anyával rajzoltunk a garázs elé krétával ugróiskolát (nem igazit, csak négyzeteket egymás után - a szerk.) és azokban ugrálok folyton...nagyon tetszik, ilyenkor fülig ér a szám
Pár napja Anyával rákaptam a labdázásra, azt gyakorolom, hogy hogy tudom elkapni. Ma egy lufival is megpróbáltuk és nagy örömömre sikerült elkapni, így ezután majd ezzel gyakorolunk, mert ezzel nagyobb sikerélményem van
Beszédfejlődés: ebben viszont ismét nagy előrelépés történt, elkezdtem ugyanis az egyes szám első személy használatát. Kb. egy hete kezdődött, Anya akkor hétfőn párszor kijavított, azóta pedig szinte mindenben jól használom...ha esetleg néha elfeledkezem róla, de emlékeztetnek rá, hogy nem jól mondtam valamit, akkor már jól használom utána megint. Sőt, továbbmegyek, pár napja a "Fanni ezt és ezt csinálja" vagy a "ezt csinálod" típusú mondatok helyett egyre gyakrabban használom az "én ezt csinálom" típusú mondatokat. Pl. én is jövök, én most megnézem a pénztárcámat, én beülök a székembe stb.
Mondókát már rengeteget tudok, sőt, már át is költöm őket, a dallamukra más szöveget mondok, vagy énekelek és közben valami felismerhetetlen nyelven karattyolok. Énekelni állítólag már egész tisztán énekelek és ezt nagoyn élvezem (hiába, szeretem hallatni és hallani a hangomat ).
Az "r" és az "l" betűt már egész sok szóban kimondom, vagy próbálkozom vele, de sokban azért még mindig nem...
Színezem mondandómat, ilyeneket is mondok néha: "nézd már, nincs itt az asztal?!" vagy "hoho, nincs lyuk, ahol kimásszak az ágyból".
A műlt idővel néha még hadilábon állok, tudott helyett azt mondom pl. hogy tudt, elestem helyett meg azt, hogy elesettem. Nem sokkal logikusabb????
Szellemi fejlődés:
Fantáziám fejlődése nem ismer határokat, legalábbis szerintem...jelenleg mesés korszakomat élem, mindenről és mindenkiről mesét szeretnék hallgatni vagy költeni. Eleinte főleg Anyáról, Apáról és Fanniról mesél Apa, de aztán áttértünk kérésemre a mesehősökre, amikor elmentek kirándulni vagy pancsiznak stb. (főleg a Micimackó és a Mickey egér rajzflimek sztárjai). Szegény Apa, folyton azon töri a fejét, hgoy épp mi történjen a mesehősökkel...
Fantáziám fejlődését jelzi az is, hogy bármitől el tudok vonatkoztatni, pl. egy keksz minden harapás után más és más állat alakját öltheti, egy lego darabka alakíthatja pl. mamát a játékban, sőt, a legújabb, hogy az ujjaimmal megfogom a "semmit" és arra rámondom, hogy itt egy barack, Anya egye meg, mert finom
Asszociációs készségem is fejlődik, Anyáékat folyton meglepem valami aprósággal...pl. Apa épp mesét mesél Micimackóékról, akik éhesek és elmennek szamócát enni, amikor hirtelen eszembe jut, hogy az egyik könyvemben Boribon is szamócát szed és bele kell őt is szőni a mesébe.
Még sajnos mindig általános dolog, hogy bizonyos dolgokat csak bizonyos emberekkel vagyok hajlandó csinálni, a megszokások rabja vagyok, és ezt ki is mondom nyíltan és őszintén. Pl. ma ebéd után Apa megkérdezte, hogy megyek aludni vagy vigyen ölben.Mire én: "Apa vigyen, mert ebéd után úgy szoktuk"
Az akaratosságom nem csökkent, sőt...most épp az "akajok" korszakomat élem, mindent akarok, nem szeretnék, pl. "azt akajom kéjni" stb. Anyáék próbálnak átszoktatni arra, hogy szeretnék, de nem könnyű velem ilyen téren...ha egyszer valamit megszoktam, akkor annak úgy kell lennie
Ja, és majdnem kifelejtettem, képzeljétek, már ismerek 6 betűt, amiknek az írásával is próbálkozom...persze, kizárólag nyomtatott nagybetűkről van szó, de nagyon érdekel a téma, Anyának van egy pólója, amin sok-sok betű van, én meg folyton kérdezem, hogy ez milyen betű és az milyen betű. Szóval ismerem már az A (Anya, Apa), F (Fanni), E (Emese), P (Peti), T (Tünde), G (Gina).
Kézügyesség és logika fejlődése: előkerültek a kézügyességet és logikai készséget igénylő játékok, mint pl. a puzzle-ok, kockapuzzle-ok, gyöngyfűzés, rajzolás. Ezekben egyre ügyesebb vagyok, gyöngyöt már egyedül is tudok fűzni, igaz, nem mindig sikerül, de meglepő módon a türelmem is kicsit mintha nőtt volna, így több ideig van türelmem és kedvem kísérletezni. Rajzolásban is ügyesedek, már nem az egész oldalt befedő vonalakat húzok, hanem konkrét foltokat színezek (jó, azért még a vonalból kimegyek...), kezdem megérteni, hgoy ha a kifestőben az egyik oldal színes a másik meg nem, akkor a színeshez hasonlóan kell kiszínezni a másikat...ha rajzolok, akkor elmesélem, hogy mit rajzolok (még azért nem hasonlít, de aranyos, ahogy mondja, hogy ez most egy csiga-biga - a szerk.). Gyurmázni is szeretek, a gyurmánál is egy-egy gubicsról megállapítom, hogy ez most pl. Anya, ez meg egy csúszda. Sőt, a Zsófigubicsot "ráragasztom" az Anyagubics hasára.
Egyéb:
Kedvenc játékom jelenleg a vonatozás, már egész szép sínpályám van és egész sok vonatom.
Imádok pancsikolni, most hogy ennyire meleg van , pedig már kint is lehet pancsikolni, sőt, ma előkerült a nagymedence is.
A héten fogorvosnál jártam, hogy megmutassuk a fogacskáimat, mert kicsit feketednek. A doktor bácsi nagoyn aranyos volt, volt ott tévé is, ahol tudtam mesét is nézni, sőt kaptam egy játékot is, amiért kinyitottam ügyesen a számat. Ja, és nem is sírtam...azt mondta a doktor bácsi, hogy lepedék van a fogaimon, valószínűleg valami az étrendemben reakcióba lép a szájflórámmal és ilyen fekete lepedéket képez...sajnos ennél többre nem jutottunk, úgyhogy jövő héten vissza kell mennünk egy másik doktor nénihez...remélem, ott is lesz tévé meg mese...
Ennyi volt a mai státuszjelentés, kitartást mindenkinek a nagy meleghez.
Puszi:
Fanni