Hétvégén már elértem a 21 hónapos kort, ezért megint következzen a szokásos összefoglaló rólam

Fogak száma: még mindig 12, nem akarnak még mindig kibújni a szemfogak, pedig már nagyon várom őket

Súly: tegnapi mérés szerint 12,2-12,3 kiló

Magasság: 90-92 centi (bár a magasságmérőnk kicsit deformálódott, úgyhogy pontosan nem tudom)

Alvás: ezzel továbbra sincs baj, megvan a napi 13-14 óra alvás (vagy ágyban töltés). A Hatvanban töltött két hét alatt Anyával egy szobában aludtunk, mindenki a saját ágyikójában. 2-3 éjszaka bepróbálkoztam, hogy megyünk Anya ágyába, de sajnos Anya hajthatatlan volt, nem engedett maga mellé, csak reggel. Első nap kb. 5 percet nyüsziztem (nem volt igazi sírás - a szerk.), aztán aludtam tovább, következő 1-2 alkalommal pedig Anyának csak annyit kellett mondani, hogy mindenki a saját ágyában alszik, mert még éjjel van és már feküdtem is vissza aludni...reggel aztán jött a jutalom lusti Anya mellett .

Mozgás: mozgás terén sem igazán történt semmi újdonság ebben a hónapban, a lépcsőzés már nagyon szépen megy, az otthoni lépcsőn a falba kapaszkodva egyedül is tudok fel-le közlekedni, de igazándiból azért inkább Anya kezét fogom a fal mellett. Esetleg annyi változott, hogy tánctudásom tovább fejlődött, már tetőtől-talpig átjárja a zene a testem, mintha ez csak a véremben lenne . A kinti időt egyelőre még csak sétával töltöm, mert folyton sár van, vagy latyak, vagy hó, de én imádok sétálni a környező utcákban, úgyhogy ezzel nincs baj.

Evés: farkasétvágyam van, azt hiszem, ez a legjobb szó, mindent megeszek és nem kis mennyiségeket. A krumpli annyira nem jön be és nem vagyok nagy húsos sem (azért ezek is lecsúsznak, ha éhes vagyok), de kedvenceim a zöldségek (natúr, párolt), a tésztafélék és a sajt, mustár-ketchup amikor csak lehet, jöhet. Szeretem a leveseket is, az elmúlt hónapban a húslevesre és a csülkös bablevesre kaptam rá, nyamm-nyamm-nyamm. Ami változás, hogy janur közepén elkezdtük a reggeli babatej kiváltását rendes tejjel, most hétvégén pedig már este is azt kapok, nagyon fincsi, igazándiból ha Anyáék nem szólnak, hogy ez már másfajta tej, akkor észre sem vettem volna .

Beszéd: látványos fejlődés nincs, de továbbra is mindig mindent kommentálok, azt is, amit csinálok, azt is, amit más csinál, szerepjátékokat játszom a babákkal, a legós bácsikkal és állatokkal, na meg Anyáékkal is. Az egyes szám első személy (én) még nem megy, magamra még mindig az egyes szám második vagy harmadik személyt (te, Fanni) használom, de azt következetesen. Megfigyelések szerint az r, l betűt j-nek ejtem, a h betűt néha kimondom, néha j-vel helyettesítem, a c betűt pedig még teljesen tisztán mondom, minden mást szépen ejtek és a szavakat is szépen mondom (kivéve a már eddig is említett kanapét, ami helyett még mindig kamaét mondok ).

Hiszti: ezt én most már inkább akaratosságnak nevezném, ugyanis tudom, hogy mit akarok és azt szeretem elérni. Játék közben például dirigálok, hogy ki hová üljön, mit fogjon és azzal mit csináljon, ha valami nem úgy történik, akkor elkezdek kiabálni, hogy pl. Anya ide üjjön, Anya ide üjjön, Anya ide üjjön stb. Most megint egy nem-korszakot élek, mindenre azonnal az a válasz, hogy nem, még ha aztán mégis igent is jelent . Ami nem úgy történik, mint ahogy szokott, az már nem jó. Pl. Hatvanban a játszótéren csúszdázás közben (ahol addig egyedül csúszdáztam) odajött egy kisfiú, hogy akkor most ő is csúszdázna és elkezdett felmászni a lépcsőn...én azonnal elkezdtem sírva kiabálni, hogy nem csúszdázik a kisfiú, nem csúszdázik a kisfiú stb. Hiába, ha eddig nem úgy volt, akkor most miért???

Bilizés: igazándiból ebben történt nagy fejlődés az utóbbi két hétben, ugyanis egyre nagyobb arányban termelek kakit a bilibe, az elmúlt héten szinte minden nap így történt. Igaz, ehhez elég gyorsnak kell lenni...ha azt mondom, hogy "futás a pejenkázója" és elkezdek szaladni oda, akkor valakinek szaladni kell vetkőztetni és ráültetni a bilire, mert sok idő azért nincs erre. De azért már ez is valami, ugye?

Egyéb:

- elkezdtem építőkockázni, bár még nem mindig egymásra rakom a kockákat, de már sejtem, mit kell velük csinálni

- még mindig szeretek olvasni, jelenleg a kedvenc könyvem az Anna, Peti és Gergő című, ezt naponta forgatom. Amit észrevettem most, hogy a könyvet nem szeretem fejjel lefelé nézni, ha mégis így kerülne a kezembe, akkor azonnal megfordítom...ellenben szeretem hátulról visszafelé lapozni

- memóriám is már egész jónak mondható, hatvani mamáéktól kaptam egy kirakót egy építkezésről, ami egy nagy kép, benne véletlenszerűen 10 kivehető puzzle darabbal...nos ezt 2-3 kirakás után már megtanultam, most már az egyes darabokat a hátuljuk alapján is meg tudom mondani, hogy melyik lyukba való és hogy mi van rajta

- állítólag nagyon szófogadó vagyok, Anyára és Apára például általában hallgatok, másokra is, de ott azért próbálkozom

Ennyi volt az e havi összefoglaló, hétvégén jelentkezem újabb naplóval és képekkel is, bár már nem is tudom, miről írhatnék addig...na majd gyűjtögetek néhány dolgot.

Puszi:

Fanni

- a játszótéren kedvencem a csúszda és a nagy hinta, aminek nincs kerete, már ezen is szépen hintázom, de azért még biztosítani kell

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés