Sziasztok!

Először is nagyon boldog új évet kívánok mindenkinek!!!!!!!!!!!

Remélem, mindenkinek jól telt a szilveszter! Nálunk minden folyt a megszokott kerékvágásban, annyi volt csak a különbség, hogy délután keresztanyáék is itt voltak nálunk, még a pancsizásra is maradtak (és később is  - a szerk.). Egész jót aludtam éjjel is, sok érdekes hangot hallottam kintről az utcáról, de nem igazán zavart, szerencsére, tudtam tőlük aludni.

Arra gondoltam, hogy az év első naplójában kicsit többet írok magamról, mert ez mostanában kicsit elmaradt, csak a történésekről számoltam be...pedig sok minden történik ám velem is

 Először is íme egy átlagos hétköznapom: általában reggel 7-8 között ébredek, ekkor gyors öltözés és Anya sebtiben megcsinálja a 2 deci tápit, mert már nagyon éhes vagyok a hosszú éjszaka után. Ezt pillanatok (vagy inkább 2-3 perc alatt) bedörmögöm, büfi (ez már Anya ölében ülve történik, így tudok nézelődni is közben) és mehetek is játszani . 9-10 körül lemegyünk sétálni, de már nem sétálunk órákat, mint régen, mert nagyon hideg van...ráadásul Anya folyton beöltöztet abba a vastag bundazsákomba, meg kapok vastag sálat, sapkát és térdig érő vastag zoknit is, hogy meg ne fázzak. Be a sportkocsimba és irány a friss levegő, ilyenkor mindig így nézek ki, csak nézek ki a fejemből  . 10-11 körül alszom egyet, ez 45 perc vagy másfél óra (azaz egy vagy két alvási ciklust), utána pedig jöhet az ebéd. Ebédre valamilyen főzeléket kapok kis olajjal és néha husival (1-2 deci, főzitől függően), esetleg desszertnek egy kis gyümit. Megint egy kis játék és jöhet a délutáni alvás, amely általában másfél óra, de ha jó passzban vagyok, akkor akár 2:15 óra is lehet (ez azért ritka). Ha felkelek, ismét eszünk, gyümit keksszel, ezt imádom, ebből akár két deci is lecsúszik . Ezután pedig jön egy hosszabb játékos időszak, ilyenkor Anya is, és ha Apa hazajön, akkor ő is bekapcsolódik, ezt szeretem a legjobban , amikor együtt vagyunk és játszunk, azaz mindenki velem foglalkozik . Ez kell is már így estefelé, mert ilyenkor kicsit fáradtabb és nyűgösebb is vagyok, aludni pedig már nem alhatok, mert akkor fuccs az esti korai alvásnak . Szóval fél 7 körül kapok még egy deci rizspépet és utána 7-kor irány a szobám és jön a pancsizás. Nagyon szeretek már lubickolni, a víz fele a földön köt ki, mert valahogy így csinálok , sőt, a végén már üldögélve játszok a pancsizós játékaimmal. Aztán törölközés, pizsibe öltözés és vacsi, ami 2 deci tápi Apa által tálalva, aztán pedig alvás. Az elalvás már elég egyszerűen megy, Apa csak letesz az ágyikómba, esetleg egy kicsit még játszom, de az esetek nagy részében már fél 8-kor alszom is   Éjszaka 2-3-szor ébredek fel annyira, hogy kapok egy kis vizet és már alszom is tovább, de amikor jött a fogam, akkor akár 1-2 órákat is fent voltam, mert nem tudtam attól a bizsergéstől a számban aludni.

 Röviden ennyi egy napom, de persze nem minden nap egyforma, de általában azért ez a menetrend. Vannak eltérések, amin magam is meglepődök- Például az utóbbi két napon reggel 8:40-kor keltem, vagyis amikor Apa átjött, akkor már fent voltam, de hagytam őket aludni, nem hangoskodtam.

A következőkben röviden összeszedtem néhány egyéb dolgot magamról:

- már kezdek néhány darabosabb dolgot enni, például a banánt imádom így, csak sajnos nem gyakran kapok, mert ez megfogja a pocim,

- játék közben folyton mocorgok, nem bírok egy helyben meglenni, általában forgok körbe-körbe és hasról hátra meg vissza, illetve kicsit hátrafelé is kúszok, képzeljétek, így már akár 1-2 métert is tudok haladni ,

- a kúszással még mindig csak próbálkozom, de azt hiszem, jó úton járok...a járókában a rácsokban már tudatosan ellököm magam, néha pedig kúszó mozdulatot teszek (azaz a lábaim nem a levegőben úsznak hason fekve, hanem a földön próbálom őket mozgatni), de még a haladás nem megy...Anya szerint már nem kell erre sokat várni ,

- szeretek rugózni (vagyis kb. ugrálni) a lábamon, ha állva tartanak,

- a járókát már nem nagyon szeretem, pedig Anyáék nagyon erőltetik...sajnos a játékaim is megfogyatkoztak odabent, hogy több helyem legyen mocorogni, de mintha így kicsit jobban le tudnám magam foglalni...már nemcsak 2 percig, hanem akár 10-15 percig is, ez aztán a haladás . Persze a leggyakrabban kikéredzkedek a járókából, Anya pedig erre nagyon vevő...de valahogy mostanság rájött a trükkömre és nem vesz ki azonnal . Ez már annyira nem jó móka, kint sokkal nagyobbak és vonzóbbak a lehetőségek...van egy csomó kis bogyó az asztal oldalán, amit lehet macerálni, meg mindenféle zsinórokkal lehet játszani...nem értem, Anyáék ezeket miért nem engedik ,

- most már felszabadultan tudok bárkivel játszani, nagyon sokat kacagok és mosolygok, ha foglalkoznak velem, Anyával nagy nevetés-partykat szoktunk csapni ,

- az utóbbi két napban rengeteget használom a mutatóujjamat, mindent ezzel fedezek fel, na meg persze a számmal és a két fogacskámmal, amely az alsó ínyemen virít ,

- az üldögélés is egész jól megy már, szépen tartom magam, de azért mindig eldőlök, valakinek még tartania kell...,

- értelmi szinten is nagyon fejlődök ám: a tapsi-tapsizás már nagyon megy, most a pá-pát tanulgatom, de még nagyon keverem a tapsi-tapsival, legújabban pedig rájöttem, hogy kell puszit küldeni, ezt mindenkivel kipróbálom és nagy sikert aratok vele ,

- ezen felül pedig folyton beszélgetek, be nem áll a szám (púúúúúúú, te-te-te, ki-ki-ki, ba-ba-ba, nya-nya-nya stb.),

- a számban egyébként állandóan történik valami, ezért muszáj gyakran maszíroznom az ínyemet, nem csoda, hogy minden játékot megkóstolok,

 - gyakran öltözködöm csajosan, rucikba, imádom őket, sokszor nézem is magam emiatt a tükörben,

- a hajam szépen nő, de hátul még mindig van egy fehér folt, amin még csak kis pihék vannak, majdcsak megnő egyszer itt is a hajam...,

- a szemem már egész sötét, barnás-szürkés, kicsit meghatározhatatlan, de állítólag ez még alakulgat úgyis,

- a pelenkázás már nagy kihívás Anyáéknak, mivel folyton mocorgok, hasra fordulok, nem könnyítem meg a dolgukat ,

- már meghaladtam a 8 kilót és 72 centi hosszú vagyok kb. (elég nehéz engem megmérni, mert folyton jár a kezem-lábam , hiába, egy kis örökmozgó vagyok).

Nos, röviden-hosszabban rólam ennyi, sok kép nem készült a héten, így képet majd legközelebb teszek fel.

Puszi mindenkinek:

Fanni baba