2010.11.01. 10:42, csillazoli
Sziasztok!
Ez még csak az első rész, mégpedig azért, mert most nagyon sok fotóm van, illetve sok mesélnivalóm is, de lehet, hogy néhány dolog most hirtelen nem fog eszembe jutni, ezért megadom magamnak a lehetőséget a pótlásra .
Azzal kell kezdenem a mostani bejelentkezésemet, hogy sajnos múlt héten kicsit betegeskedtem . Valahol megfázhattam, mert két napig nagyon folyt az orrom, folyton törölgetni kellett meg porszívózni, amit uuuuuutáááááálooooook!!!!!!! Szerencsére azért az első két nap volt nagyon rossz, utána már csak reggel és este kellett szívni az orrocskámat, 3-4 napja pedig már egyáltalán nem, jupíííííí . Azóta persze nem szeretem a porszívót, ha meglátom, azonnal sírnom kell!!!! Hisz akkor azt hiszem, hogy már megint orrszívás lesz...azért igyekeztem én egyedül is megtörölni az orromat, hogy Anya hagyjon már békén ezzel a macerálással, de sajnos ez még nekem nem megy...pedig nagyon próbálkoztam, nézzétek csak:
Sajnos emiatt Kerekítőre sem tudtunk menni, pedig már úgy vártam, jövő héten mehetnénk, de akkor meg elmarad...most megint egész sokat kell várni a következő alkalomra .
Jut eszembe, a hasmenésemről kiderült, hogy igazándiból "csak" laza széklet, aminek az okát nem sikerült kideríteni, most Anya mindenfélével kísérletezik, hogy vajon mi miatt lehet...lehet, hogy csak szimplán a fogzás...
Ma reggel mondtam Anyának, hogy mérjük meg, milyen magas vagyok (azaz mondtam, hogy "megmérünk" és már szaladtam is oda a mércéhez és odaálltam háttal ) és képzeljétek, már 87-88 centi vagyok, elvileg, mert azért elég sokat mocorgok, nehéz engem megmérni.
A beszédemen mindenki elcsodálkozik, hogy milyen jól megy már, igazándiból be nem áll a szám, folyton mondok valamit, vagy egy mondókát, vagy épp egy mondatot. Most már ugyanis szépen mondatokban beszélek, bizony ám . Meg hát a papagájkodás még mindig jellemző rám, amit hallok vagy elcsípek egy beszélgetésből, azt azonnal ismétlem . Most konkrét dolgokat nem írok, helyette megígértettem Anyával, hogy összeszed néhány jellemző párbeszédet, néhány aranyos beszólást, illetve hogy milyen mondókákat ismerek már és a napló egy következő részében hamarosan összefoglalja, hadd dolgozzon kicsit ő is .
Most következzen néhány fotó a mindennapokból:
- egyszer Anya megengedte, hogy én is az asztalnál egyek, de állítólag elég nagy disznóólat csináltam, ezért ez azóta tabu, sajnos, pedig nekem tetszett...nem igazán értem, szerintem a második képen annyira szépen eszem a székelykáposztát tejföllel , ja és a konyhában a kuckómban a kisszékemen szoktam kenyeret nassolni, ha mégehezek és megkaparintom a szekrényből
- nekem is van már főzőcskézős készletem (nagy cirkuszt csináltam ám a boltban, ahol vettük, mert ez egy picike bolt volt sok-sok-sok-sok játékkal én meg annyira megörültem mindennek, hogy azonnal szét akartam pakolni, amit sajnos nem lehetett, úgyhogy kénytelen voltam elővenni a már ismert hisztimet...sajnos nem sokra mentem vele, mert Anyáék nem igazán vették fel a dolgot, nem pakolhattam kedvemre, de az eladó nénitől kaptam egy babát - el is neveztük Julcsi babának -, akit lehet öltöztetni ), viszem is mindig kóstolni, amit főztem
- még mindig szeretek rajzolni, Anyával rajzoltunk kesztyűt is, legalábbis szerintem, Anya szerint ez a kezünk...hmmmm, nem is tudom
- sokat segítek Anyáéknak, imádom kipakolni a bevásárlás után a szatyrot, szépen kipakolok mindent a konyhában az asztalra (a két kilós krumplit is megemelem ám, igaz, az asztalra azért azt nem teszem fel), kiviszem az alátéteket, ha evéshez készülődünk, segítek kukába dobni a dolgokat (csak azt, amit Anya kér, mást igyekszem nem kidobni ), hozom-viszem ide-oda a dolgokat, ha megkérnek rá, ja, és segítek felmosni és törölgetni is
- Apával imádok bohóckodni, két új kedvenc játékom is van, az egyik az "Apa dől" nevű, amelyikben Apa ül és megpróbálom feldönteni, a másik a "Felhúzzuk a cipzárt" nevű, amiben Apa pulóverén húzom fel és le a cipzárt
- múlt hétvégén téliesítettük a ruhatáramat, kaptam egy csomó téli, puha, meleg gúnyát, többek között ezt a csini kantáros nadrágot, amit már fel is avattam
- egyik nap rákaptam arra, hogy az etetőszékem székébe egyedül is ki- és bemászok, Anya megpróbálta lefotózni a folyamatot, hogy elhiggyétek, sikerült
- kártyavárat is próbálok elfújni
- autózok a legóval
Ennyi voltam mára, de még jövök több fotóval, mert tudjátok, most hétvégén itt volt Tünde, aki rengeteg fotót készített, így azokból még szelektálok párat és jövök. Meg tudjátok, még Anya jön a beszédes résszel is. Szóval hamarosan ismét jelentkezem.
Addig is puszi:
Fanni